Az élet fűszeres oldaláról

Fűszerész

Sárgabarackos morzsapite fahéjvirággal

2016. július 16. - szaborsika

Még mindig van a hűtőnkben sárgabarack, úgyhogy meg is sütöttük belőle a kedvenc piténket. Ez egy nagyon egyszerű alaprecept, amit mindenféle gyümölcs-fűszer párossal el lehet, és el is szoktunk készíteni így nyáron. :)

A sárgabarack fűszere ezúttal az általunk nagyon kedvelt fahéjvirág lett. Különleges ízvilága a fahéj édességét és aromáit hozza a szegfűszeg csípősségével karöltve – de erről itt írtunk is bővebben -, éppen ezért nagyszerűen illik a sárgabarack édesen pikáns ízéhez.

A süti különlegessége még az is, hogy a megszokott, omlós pitetészta helyett egy kevert élesztős változat kerül a gyümölcsök alá. Ettől viszont egyáltalán nem kell megijedni, mert ez egy olyan tészta, ami nem igényel külön kelesztést, úgyhogy az elkészítése semmivel sem kerül több időbe, mint az omlós változaté - a végeredmény viszont még puhább, szaftosabb és lágyabb lesz általa. ;)

Lássuk is a receptet!

sargabarack_fahejvirag_morzsa_pite.jpg

Hozzávalók

Tésztához

  • 300 g liszt (nálunk teljes kiőrlésű lisztek keveréke)
  • 50 g cukor (vagy más édesítő)
  • 7 g szárított élesztő (vagy 25 g friss)
  • 1 dl tej
  • 150 g puha vaj
  • 1 db tojás
  • 1 teáskanál őrölt fahéjvirág

Töltelékhez 

  • 1 kg magozott barack
  • 1 leheletnyi őrölt fahéjvirág
  • ízlés és a gyümölcs édessége szerint cukor, vagy más édesítő

Morzsához

  • 150 g liszt
  • 50 g zabpehely
  • 150 g cukor (vagy más édesítő)
  • 200 g vaj
  • 1 teáskanál őrölt fahéjvirág

 sargabarack_fahejvirag_morzsa_pite5.jpg

Elkészítés

Az alaphoz először a tejben feloldottuk az élesztőt.

A lisztet, cukrot és az őrölt fahéjvirágot egy tálba szórtuk, a közepébe mélyedést készítettünk, és ebbe pakoltuk a többi hozzávalót: a vajat, tojást, és az élesztős tejet. Gyorsan átgyúrtuk, majd a kész tésztát kiolajozott formákba nyomogattuk.

Mi ebből a képen látható két kisebb formát töltöttük fel, majd 180°-ra előmelegített sütőbe dugtuk, hogy egy kis kérget kapjon, mire rápakoljuk a feltéteket.

Amíg erre vártunk, a morzsa hozzávalóit egy tálban gyors mozdulatokkal összemorzsoltuk, és félretettük, majd a barackokat is negyedekbe vágtuk.

Az elősütött tésztára szorosan rápakoltuk a gyümölcsöket, őröltünk rá egy keveset a fahéjvirágból (ha nem elég édes a barack, akkor itt egy kis cukorral/egyéb édesítővel még szintén meg lehet hinteni), majd gazdagon megszórtuk a fűszeres morzsával, és visszatettük sülni további 30-40 percre.

A kész süteményt picit hagytuk hűlni, és már tálaltuk is.

Egyébként így melegen tök jól megy hozzá egy kis vaníliafagyi, másrészt viszont hagyhatjátok egy éjszakára a hűtőben is, mert másnap hidegen, mikor már jól összeértek az ízei, tökéletes csemege lesz belőle. :)

sargabarack_fahejvirag_morzsa_pite3.jpg

Fűszeres variációk sárgabaracklekvárra

Letölthető címkékkel

Megérkezett a szezon következő gyümölcse: a sárgabarack.

Na jó, igazából volt itt meggy is, de abból nem volt annyi, hogy befőzzük, ezért ennek a fűszeres eltevése idén kimarad. De helyette barackból olyanokat mutatunk, hogy mind a tíz ujjatokat megnyaljátok utána, ha elkészítitek. ;)

Sárgabarack lekvár

mdsc_5231.jpgA készítés itt is ugyanúgy történt, mint ahogy minden lekvárnál szoktuk: a gyümölcsöt megtisztítottuk, kimagoztuk, majd egy nagy lábosba tettük, és alacsony tűzön, sűrűn kevergetve beforraltuk. A sűrű kevergetés itt azért is fontos, mert így még hosszú főzés esetén is megakadályozhatjuk, hogy megbarnuljon a lekvárunk. (Ezt az eper esetében például egy kicsit kevésbé sikerült abszolválni, szóval az azért lett egy fokkal sötétebb a tervezettnél).

Mi nem szoktuk meghámozni a barackot, mert éppen az adja meg a lekvár igazi zamatát, ha a savanykás, ízekben gazdag héja is belefő (és tényleg szétfő, néhány pillanat után már nem is látni, mi volt a héja, és mi a húsa).  

Cserébe viszont édesíteni szoktuk: a végén, amikor már elérte a kellő állagot, ízlés, illetve a gyümölcs édessége szerint adunk hozzá cukrot (vagy más alternatív édesítőt). És ekkor tesszük bele a fűszereket is, a kívánt mennyiségben, majd egy gyors forralás után steril üvegekbe töltjük és dunsztba tesszük őket.

 

És hogy mik lettek a sárgabarack fűszerei?

sargabaracklekvar_rozmaring_citromhej.jpg

Rozmaring & citromhéj

Üde és nyárias variáció jegyében a választásunk ebben az esetben a rozmaring és a citromhéj párosára esett. Mindkét fűszernek van egy kesernyés-savanykás felhangja, ami szuperül tompítja a barack édességét, ráadásul a hőségben is jó hatással van a szervezetre.

Hogy intenzívebben kiadják az ízüket, a felhasználás előtt megtörtük őket mozsárban, és így kerültek a forrdogáló barackhoz, hogy aztán egy utolsó rottyanás után üvegekbe is tölthessük őket.

Ezt a lekvárt tudjuk elképzelni joghurthoz, vagy éppen egy nyári almás pite töltelékéhez keverve - természetes ízfokozóként. ;)

 sargabaracklekvar_kinai_otfuszer.jpg

Kínai ötfűszer

A kínaiak nagyon tudtak valamit, amikor összeállították ötfűszer keveréküket, mert sós és édes ételekhez egyaránt telitalálat lett.

Tradicionálisan fahéjat, csillagánizst, szegfűszeget, édesköményt és szecsuáni borsot tartalmazó keverékről van szó, úgyhogy az ezzel készült lekvár nagyon különleges lett. A fahéj és a szegfűszeg melegséget, a csillagánizs és az édeskömény kicsi édeskés jelleget, míg a szecsuáni bors zseniálisan pikáns felhangot kölcsönöz neki.Eeez megint egy olyan téma, amit érthető okokból nem kéne egyébként folytatnunk

Mivel eleve őrölt formájú a keverék, ezért csak egyszerűen adtunk pár teáskanállal a lekvárhoz, átforraltuk, és már töltöttük is a fertőtlenített üvegekbe.

Mi ezt leginkább tisztán, kalácsra kenve fogjuk fogyasztani, hogy minél teljesebben kiélvezhessük ezt a fűszeres ízorgiát.

 sargabaracklekvar_forralt_feherbor.jpg

Forralt fehérbor

Mindig mondjuk, hogy a fűszerek ajánlott felhasználásától nyugodtan el lehet térni, mert nagyszerűen passzolnak azok más ételekhez is. Így szedtük elő a sárgabaracklekvárhoz mi is a forralt fehérbor keverékünket, ami a fahéj, a szegfűszeg, a szegfűbors, az alma, a gyömbér és a szerecsendió hatosfogatával hozza el a karácsonyi hangulatot a lekvárunkba.

Ehhez a lekvárhoz, mivel egész fűszerekről volt szó, először megtörtük őket mozsárban, majd egy fűszerőrlőn is átküldük, hogy ne maradjanak benne őrülten nagy fűszer darabok, és így tettük a főzésben lévő barackhoz. Mivel kemény fűszerekről van itt szó, ezért ez a művelet még így is kissé darabosabb állagot eredményez, amit mi szeretünk, de ha ezt elkerülnétek, akkor a megtörés helyett tegyétek teatojásba a keveréket, és azt lógasssátok a lekvárba - ebben az esetben viszont kicsit több ideig hagyjátok benne, hogy a barack teljesen átvegye az ízeket.

Ajánlás? Karácsonyi panettonéra kenve, vagy mézeskalácsot tunkolva bele – esetleg zserbóba a sima lekvár helyett. Jah, és természetesen bármelyik felhasználást is választjátok, ne feledjetek majd egy pohár forralt fehérbort is elkortyolgatni mellé. ;)

 sargabaracklekvar_levendula.jpg

Levendula

Az utóbbi időben levendulalázban égtünk, és már alig vártuk, hogy a barackhoz is tehessünk ebből a csodás növényből, mert ha valamihez, hát ehhez a gyümölcshöz nagyon jól mennek a levendula virágos, bódító aromái.

Ehhez mozsárba szórtunk egy adagot a virágból, picit megtörtük, hogy jobban kibontakozzanak az aromái, és így adtuk a gőzölgő lekvárhoz, amit egy gyors forralás után már üvegekbe is töltöttünk.

Kihasználva a levendula áldásos hatását, ezt a lekvárt akkor fogjuk elnyalogatni, amikor egy-egy stresszes nap után hazatérünk, és szükségünk van valamilyen természetes nyugtatóra.

 mdsc_5240.jpg

Ilyen variációkat alkottunk tehát idén a barackból – és persze az elmaradhatatlan befőttesüveg címkék is elkészültek, hogy nektek is legyen mivel feliratozni a lekvárokat.

sargabaracklekvar_cimke_nyomtatni.jpg

Folytassátok így a fűszeres befőzést! 

Az Indextől a Pilisi Levenduláig

Interjú Nyírő Andrással

Nyírő András a magyar internetes világ egyik meghatározó alakja. A legtöbbek számára az Internetto, illetve az Index.hu kapcsán lehet ismerős, hiszen ezeknek volt alapító fűszerkesztője, később a T-Mobile tartalomfejlesztési igazgatójaként is dolgozott, ma pedig mobiltelefonos alkalmazásokat fejleszt.

Ez már így is egy izgalmas élettörténet kezdete lenne, de ha hozzáteszem, hogy emellett hobbiból levendulát termeszt Kesztölcön, és levendulás termékeket állít elő, akkor még érdekesebbé válik a sztori.

De vajon hogyan jött az internetes iparág után a levendulatermesztés ötlete?
Erről érdeklődtünk nála.

„Megörököltem a nagymamám házát Kesztölcön. Mindig is nagyon szerettem a falut, gyerekkoromban ez volt Álomország. Nagyokat kirándultunk, finomakat ettünk, és a Mama szeretete mindent bearanyozott. Úgy döntöttem, hogy felújítom a házat, és életet lehelek bele. Először csak kétszáz palántát ültettem a kertbe, de aztán elkezdtem szaporítani, és most már megkezdtem egy öthektáros terület betelepítését.”

Persze jó kérdés, hogy miért éppen a levendulához nyúlt ahelyett, hogy zöldségekkel, gyümölcsökkel ültette volna tele a kertet, de Andrásnak erre is megvolt az oka, ami ki is derül abból, ahogyan erről a növényről nyilatkozik.

„A levendula kellemes, nyugtató hatású gyógynövény - nem taglóz le, mint például a citromfű, vagy a macskagyökér. Talán nem is azt mondanám, hogy nyugtató, hanem azt, hogy békét hoz. És maga a növény is nyugalmat áraszt, erős, szívós, szárazságtűrő. Az első években a gyom a fő ellensége, de ha napos helyre, homokos talajba ültetjük, akkor sok örömünk lesz vele.”

De ha ezek után azt gondolnánk, hogy a levendulás kert kiépítését követően a legerőteljesebb tapasztalata a mindent átható nyugalom volt, akkor azért igen távol állunk az igazságtól.

„A legfőbb tapasztalat, hogy nem kell konditerembe járnom. Az ültetés, a kapálás, a virágok szedése, a levendula metszése sokkal jobb sport, mint amikkel eddig foglalkoztam. Persze kapok segítséget, a családomtól, és a faluban is vannak, akik besegítenek. Valahogy a levendulával mindenki szívesen dolgozik.”

Nagy terveik nincsenek – izgalmasak annál inkább.

„A világ legnagyobb levendulatermesztői ma már nem a franciák, hanem a bulgárok. Nekik nem kell félniük, nem veszélyeztetjük a pozíciójukat. Én szívesen kísérletezek, innovatív, kis szériás termékekkel jöttünk elő eddig is. Például a levendulás-chilis fűszerecetünk nagyon sikeres lett, ilyen termékekkel szeretnénk előjönni a jövőben is.”

Andrást egyébként elsősorban a kulináris vonal érdekli a levendula kapcsán, ezért a Pilisi levendula égisze alatt főként levendulás szörpöt, sót, ecetet, salátamártást készítenek, de a jövőben tervezik a szappangyártást és illóolaj-készítést is.

Mi pedig kíváncsian várjuk ezeket is, és bízunk benne, hogy azon az 5 hektáron területen terem majd annyi levendula, hogy a különböző kísérletezgetések mellett a Fűszerész polcaira is jusson belőle.

Provence-i ihletésű levendulás sütemény

Ugyan a levendula, ahogy írtuk is, számos helyen vígan eléldegél, mégis a mesebeli Provence-i levendulamezők azok, amik elsőként eszünkbe jutnak, amikor erre a növényre gondolunk. Ha pedig már Provence-ban járunk (legalábbis gondolatban), akkor az olívaolaj is beugrik, hiszen Franciaországban ez a legjobb terület az olíva számára is.

És ha már a levendula és az olíva ilyen jól megvannak egymás mellett földrajzi értelemben, akkor érdemes a konyhában is tesztelni a párosukat. Mi egy kellemesen illatos nyári süteményt álmodtunk meg velük, amit citrussal tettünk még frissítőbbé. Amennyire egyszerű elkészíteni, annyira finom, és még a legnagyobb levendulaelleneseket is sikerült már vele levenni a lábukról. ;)

mdsc_2381.jpg
Hozzávalók

Süteményhez

  • 50 ml olívaolaj
  • 1 evőkanál méz
  • 150 g joghurt
  • 30 g nádcukor (vagy más alternatív édesítőszer)
  • 1 db tojás
  • 1 evőkanál levendula
  • 1/2 citrom reszelt héja (vagy 1/2 teáskanál őrölt citromhéj)
  • 1/2 citrom leve
  • 150 g liszt
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • 1/2 teáskanál sütőpor

Tetejére

  • 100 g cukor (vagy más alternatív édesítőszer)
  • 1 teáskanál levendula
  • citromlé

mdsc_2390.jpg

Elkészítés

A műveletet a méz és az olívaolaj összemelegítésével kezdjük, amit addig csinálunk, amíg teljesen elkeverednek egymással. A tűzről levéve beleszórjuk a mozsárban megtört levendulát is, és beleszippantunk a levegőbe, mert ekkor csodás illatok szállnak fel az edényből. (Ha cseppet sem érezzük csodásnak, akkor ne folytassuk az akciót, inkább kezdjük előről, és levendula helyett rakjunk a sütibe rozmaringot, kakukkfüvet, vagy bazsalikomot).

Ezután a joghurtot kikeverjük a nádcukorral, a tojással, a citromhéjjal és citromlével, és ehhez adjuk a mézes-olajos-levendulás egyveleget. Hozzászitáljuk a szódabikarbónával és a sütőporral elkevert lisztet, pár mozdulattal összekeverjük, majd 180 °C-os sütőbe tesszük és körülbelül 50 percig sütjük (bár ez sütőfüggő is, úgyhogy tűpróbával mindenképpen ellenőrizzük, hogy átsült-e). 

A mázhoz összedaráljuk a cukrot a levendulával, majd hozzáadunk annyi citromlevet, hogy folyós állagú legyen. A sütemény tetejét megszurkáljuk, és rácsorgatjuk a citromos mázat, ás már tálalhatjuk is. Persze ha esetleg lapul a mélyhűtőben egy kevés citrom sorbet, vagy hasonló hűsítő nyalánkság, azt sem eretnekség rápakolni - egy tombolóan meleg napon minden segítség elkél a leghűléshez. :)

Fogyasztás közben pedig ajánljuk, hogy hunyjátok be a szemeteket, és képzeljétek magatokat Provence gyönyörű vidékére. ;)

Molyirtó vagy fűszer?

Mire jó a levendula?

A héten még tart az idei Tihanyi Levendulafesztivál, úgyhogy mi sem írhatunk másról, mint erről a nyugtató hatású (sokaknak mondjuk csak simán molyirtóra emlékeztető illatú) növényről.

A Mediterráneum területén őshonos levendulát már - sok társához hasonlóan - az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel használták. Ők főként fürdővízhez adták, éppen ezért is feltételezhető, hogy a levendula neve a latin lavare („mosni”) szóból ered.

Ma viszont már számos helyen megtalálható, mivel könnyen termeszthető. Nálunk is boldogan megél, úgyhogy nem véletlen, hogy sok kiskertben szembejön velünk egy-egy bokor, de levendulamezőkből is van pár az országunkban. A leghíresebb talán a fent említett tihanyi terület, de Pannonhalmán, illetve a Pilisben is csodálatos levendulaföldekre bukkanhatunk. (Ez utóbbit egyébként Nyírő András gondozza, aki az Internetto, majd az Index.hu megalapításától egészen izgalmas úton jutott el odáig, hogy levendulatermesztésbe kezdjen Kesztölcön – a vele készített interjúnkat itt olvashatjátok.)

virag_levendula_mezo.jpg

Persze ha jobban megfigyeljük, az is feltűnhet, hogy ezek a növények nem egyformák, ennek pedig az az egyszerű oka, hogy a levendulának is több fajtája van, amik kinézetükön túl egyéb tulajdonságaikban, felhasználásukban is különböznek egymástól.

 

Francia vagy Angol?

Ha a kulináris felhasználást nézzük, két fajta emelkedik ki a többi változat közül: az Angol és a Francia levendula.

Az angol levendula a legillatosabb fajta, aminek 1 méteres, bokros ágain ezüstösen zöld, bársonyos tapintású, hegyes levelek nőnek. Ezekből emelkednek ki karcsú száraik, melyek illatos, 6-10 cm-es, levendulakék virágokban végződnek – kicsit hasonlítanak egy búzakalászra.

A francia levendulának ehhez képest szélesebb, nagyobb, recézett levelei vannak és szára is vastagabb – cserébe viszont kisebb, bár teltebb virágokkal rendelkezik. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a francia levendula virágában sokkal kevesebb, míg a növény többi részében több aroma található, mint az angol társáéban - éppen ezért is használják ez utóbbit a leginkább gasztronómiai célokra, míg a franciát inkább díszként. Továbbá ez az a fajta, aminek virágzása köré most a nagy levendula-láz is szerveződik, mivel az angol változat kevésbé jellemző hazánkra, és egyébként is néhány héttel később borul virágba.
virag_levendula2.jpg

Hogyan kerül levendulamezőről az asztalra ez a fűszer?

A levendula illata, aromája – csakúgy, mint más növényeké – nagyban függ az időjárási tényezőktől. Éppen ezért az sem mindegy, mikor szüreteljük, hiszen ez is befolyásolja, hogy milyen felhasználásra lesz a legalkalmasabb a növény. Legjobb a szezon elején learatni a levendulát, mivel ekkor őrzi meg leginkább friss, virágos jegyeit, de akkor sem történik tragédia, ha kicsit később szedjük csak le őket – ekkor viszont készüljünk kicsit mélyebb, szárazabb ízre.

A legjobb azokat a virágokat leszedni, amiken még található 1-2 zárt bimbó, mert ezeknek a legnagyobb az illóolaj tartalma. Miután leszedtük, kössünk a virágokból kisebb csokrokat, és ezeket pár napig sötét, hűvös szobában szárítsuk meg. Végül morzsoljuk le a virágokat a szárról, és tároljuk jól záródó dobozban a kamrában a fűszerünket.
virag_levendula3.jpg

Mire használjam a molyirtáson túl?

Az a helyzet, hogy kutatások szerint az emberek 10%-a tényleg kellemetlenül szappanos ízűnek érzi a levendulát (ők egy sajátos és ritka receptorral rendelkeznek), de a többiek nyugodtan túlléphetnek azon, hogy ez a növény csak a szekrénybe tett illatpárnákban és nyugtató habfürdőkben szerepel jól, és kipróbálhatják ételekben, italokban is.

Illata édes, virágos, íze pedig hasonlít a rozmaringéhoz, csak sokkal virágosabb, kámforosabb jegyekkel, a végén egy kis kesernyés felhanggal.

A friss virágok önmagukban is felhasználhatók, de ekkor azért legyünk óvatosak, mert könnyen túllőhetünk vele a célon, és kellemetlenül tömény és keserű lesz a végeredmény. Hasznos lehet, ha inkább valamivel keverve használjuk fel az ételeikhez.

Édességekhez a legegyszerűbb, ha egy üvegbe rétegezzük cukorral (vagy más édesítővel, például eritrittel, nyírfacukorral) együtt, mivel az így néhány nap alatt átveszi az aromáját, és finom levendulás ízt kölcsönöz a vele készült süteményeknek – de fekete teához adva is isteni lesz.

Másképpen szirupot is főzhetünk belőle – ahogy például ennél a panna cottánál tettük -, ami utána kiválóan használható desszertjeink – vagy egy koktél - ízesítésére és díszítésére, mivel nem csak kellemesen virágos ízű, de gyönyörűen lila színű is lesz a végeredmény.

Ha pedig már a koktélokat említettük, nem hagyhatjuk ki a levendulalikőr készítésének ötletét sem. Ehhez legjobb, ha ginbe, vagy vodkába áztatunk egy keveset a virágból, és nagyjából 1 hét érlelés, majd leszűrés után már fogyaszthatjuk is a kellemesen virágos – és nem csak az alkoholtartalom miatt nyugtató hatású – italunkat.

Vannak viszont sós felhasználásának is tradicionális módjai, hiszen például a klasszikus francia herbes de Provence, illetve a marokkói ras el hanout fűszerkeveréknek is egyik fő alkotóeleme. Az előbbi kiválóan megy salátákhoz, illetve paradicsomos ételekhez, míg az utóbbi szuper társa egy-egy sült húsnak, ragunak.
virag_levendula.jpg

Mire jó nekem, ha levendulát használok?

Azon túl, hogy finom és különleges ételeket alkothatunk vele, arról is ismert, hogy nyugtatóan hat az emberre. Nem véletlen, hogy az illatszeripar is előszeretettel használja, és rengeteg illóolaj keverékben, habfürdőben helyet kap.

De persze ha kipróbáltátok, és továbbra sem tudjátok elképzelni, hogy szívesen fogyasztanátok levendulás ételeket, akkor maradhattok a jól ismert felhasználásánál, és molyriasztóként bedobhattok a szekrényeitekbe egy-egy csomaggal belőle. ;)

mdsc_5204.jpg

A 10 legjobb sör foci EB mellé

Természetesen fűszeresen

Itt a Foci EB, ami elképzelhetetlen néhány jó sör nélkül.

Ahogy a fűszerekben, úgy minden másban is az adalékanyagmentesség és a kis, házi vállalkozások hívei vagyunk, ezért a sörök esetében is a kézműves főzdéket preferáljuk. Az pedig csak hab számunkra a tortán, hogy a gyümölcsös sörök után egyre több helyen fedezhetünk fel néhány igazán jó, fűszeres sörkülönlegességet.

Össze is gyűjtöttük a kedvenceinket, amiket jó lesz a hátralévő meccsek mellett legurítani.

 

zip’s brewhousezipsginger.png

zip’s Ginger

A zip’s sörfőzde gyömbéres söre nagyon könnyű, nyári ital. Alacsony alkoholtartalmú, úgyhogy bőven fel tudjuk még mellette fogni a meccseket anélkül, hogy túlzottan elbódítana, a gyömbéres illata és aromája pedig frissítően hat az emberre.

 

Rizmajer sörfőzdemezes_gyomberes_cimke_nagy.jpg

Mézes-narancsos gyömbérsör

Na ez a sör a mézessége miatt igazi desszert ital, amihez a jól bevált narancs-gyömbér kombináció zseniálisan megy. Ettől picit karácsonyi hangulatot áraszt ez is, de éppen csak annyira, hogy a forró estéken magunk elé képzelve a téli hideget egy kicsit lehűljünk – miközben élvezzük az édeskés sörünket.

 

Mad Scientistmad-scientist-monkey-temple-033l.jpg

Monkey Temple

Vaníliarajongóként imádjuk, hogy a Mad Scienctist csapata ezt a fűszert is sörbe álmodta – és milyen jól tette. Az édes jellegű madagaszkári vanília abszolút jól megy a világos búzasör könnyedségéhez, úgyhogy ezt mindenképpen ajánljuk kipróbálásra, ha valami nem túl szokatlan, kellemes ízre vágytok.

 

Roth Beerrothbeer-white-space-033l_1.jpg

White Space

A White Space egy klasszikus búzasör korianderrel és curacao narancshéjjal fűszerezve. Ezektől nagyon könnyű és frissítő ital válik belőle, ami egyszerű, ám annál nagyszerűbb kísérője a meccsel töltött estéknek. Ez az a sörfűszerezés, amivel szerintünk mindenki boldogan elvan, mert nem tolakodó, hanem egymásba simuló ízekkel machinál.

 

Skyland Sörfőzde

 

A Skyland Sörök készítői rámentek a sörök fűszerezésére, amit imádunk - téli kedvencünk volt például náluk a Masala Chai Winterbeer névre keresztelt sör. Most viszont a Sydänpuu Sahti és a Lélektartó az, amire érdemes lecsapni addig, amíg van, mert nagyon különleges ízvilágot hoznak.

Sydänpuu Sahtisyd_npuu_sahti.jpg

A Sydänpuu Sahti egy nagyon izgalmas, csokis-borókás barna sör. A borókabogyóról épp nemrég írtuk, hogy érdemes kipróbálni, mert különleges, nem megszokott aromái meglepő helyeken működnek – és valóban, a sörben, csokoládé mellett is tökéletes helyre került.

Lélektartólelektarto.jpg

A legújabb fűszers főzetük pedig a Lélektartó - egy különleges vörös sör, amit csak egy kevés korianderrel bolondítottak meg a srácok - de ez a kettő annyira megy egymáshoz, hogy kár lenne kihagyni. Igazi lazulós-beszélgetős ital, ami így tökéletesen illik a nyári életérzéshez.

 

Kissler sörfőzde

Ugyan a Kissler sörfőzde csak kisüzemben gyártja söreit, ráadásul Dombóvárig kell utazni hozzá, de megéri útbaejteni őket és beszerezni néhány palackkal a söreikből, mert több szuper, fűszeres itallal is előálltak, amiket jól esik fogyasztani nyárestéken. A mi kedvenceink ezek:

Fitofito2.jpg

A FITO fantázianevű sör nem véletlenül lett a 2014-es berlini Global Craft Beer Fesztiválon Gyógynövényes-fűszeres kategóriában bronzérmes, mivel nagyon izgalmas, nem megszokott ízekkel játszik: homoktövist és bazsalikomot tartalmaz. Emellett 5,7%-os alkoholtartalommal bír, ami kellemesen csúszó itallá teszi.

 

Limeleer lime2.jpg

A Limeleer igazi üdítő sör, mivel menta és lime felhasználásával készül, egy kevés gyömbérrel kiegészítve. Éppen ezért a szokásos hűsítő hatás hatványozottan érvényesül benne, szóval egy forró nap után a legjobb választás ebből legurítani egy korsóval – főleg, mivel 5,7%-os alkoholtartalmával ez is könnyedebbnek mondható.

 

BOOOMLERgranat.png

A harmadik kedvenc sörünk innen a BOOOMLER, ami átmenet a gyümölcsös és a fűszeres sörök közt, hiszen gránátalmával és rozmaringgal ízesítették. Ebben már 6,2%-os az alkoholtartalom, ami ezekkel a fűszerekkel párosítva érezhető is, így egy igazán különleges, telt ízű italt kapunk, amiből lehet, hogy egy pohár is eltelít – de az nagy élvezetet okoz.

 

+ 1 Reketye sörfőzde

Hibiscus Kiss

És végül a számunkra pillanatnyilag legkedvesebb a Reketye sörfőzde éppen készülő itala, a Hibiscus Kiss.

Több okból is különleges ez a sör – egyrészt azért, mert az amerikai 42 north brewing főzdével közösen készítik, ami azt jelenti, hogy nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is kapható lesz ez az ital.

A másik ok pedig, amiért kedves a szívünknek, az az, hogy ehhez a sörhöz bizony Fűszerész fűszereket használtak fel a srácok és a lányok (mert náluk bizony három női sörmester is helyet kap), úgyhogy garantálni tudjuk, hogy mindenféle mesterséges adalékanyagtól, aromától és ízfokozótól mentes, fűszeres ital készül náluk. :)

Egyébként egy 7,7%-os dupla belga búzasörről van szó, amit a nevéből sejthető hibiszkuszon túl korianderrel és narancshéjjal fűszereztek, ami kicsit gyümölcsös fanyarságot fog kölcsönözni a sörnek.

Ugyan ezt az EB alatt még nem tudjátok kortyolgatni, mert nagyjából 1 hónap múlva készül csak el, de a nyári hőség közepére reméljük, hogy ez lesz a kedvenc hűsítőtök. ;) 

 ital_sor.jpg

Ezek tehát a mi kedvenc fűszeres söreink, de természetesen ennél jóval több is van még a piacon, amit eddig nem volt lehetőségünk kóstolni, úgyhogy ha tudtok még ti is jókat, örömmel vesszük, ha megírjátok nekünk. :)

Ti pedig lazítsatok néha, bontsatok egy üveg fűszeres sört, ha gondoljátok, nézzetek meccset közben, és élvezzétek a nyári estéket.

Fűszeres variációk eperlekvárra

Letölthető címkékkel

Egy jóbarátunk jóvoltából érkezett hozzánk egy nagyobb adag házi, frissen szüretelt, gyönyörű, illatos és ráadásul mézédes eper, amit – azok után, hogy a nagyját egy ültő helyünkben befalatoztuk -, jól be is főztünk, hogy később is élvezhessük a nyár ízeit.

Persze ebből is lettek fűszeres variációk, hiszen szeretjük, ha már a kamra polcáról lekapva egy izgalmas lekvárral van dolgunk - ráadásul a hőkezelés által a legtöbb fűszer intenzívebben kiadja aromáit, mint akkor, ha csak utólag tennénk a jamhez.

Eperlekvár

Mi ezúttal is hasonlóan jártunk el, mint a cseresznye esetében – a gyümölcsöket megtisztítottuk, csumájukat eltávolítottuk, majd egy nagy edényben elkezdtük beforralni. Amikor már kezdett lekvár állagot felvenni, akkor megkóstoltuk, és ennek megfelelően édesítettük (az eperhez általában azért kell a plusz cukor, vagy más édesítőszer).

Ekkor fűszereztük, majd sterilizált üvegekbe töltöttük, pár percre fejjel lefelé fordítottuk őket, majd száraz dunsztba pakoltuk, és így hagytuk kihűlni.

 

De mivel is fűszereztünk?

eperlekvar_menta_pezsgo.jpg

Borsmenta & pezsgő

A pezsgő és eper klasszikus kombóját a Micsoda nő óta szerintünk már mindenki ismeri. Nyáron mi is nagy rajongói vagyunk ennek a egyszerű, az epertől mégis izgalmas italnak, amit sokszor egy kis mentával teszünk még frissebbé.

Most ezt a napsütéses életérzést üvegekbe is zártuk ezzel a lekvárral, amibe a főzés végéhez közeledve kevés hűsítő hatású bormentát szórtunk, a tűzről levéve pedig hozzáöntöttünk egy keveset a kedvenc pezsgőnkből.

Ezzel a lekvárral fogunk hűsölni nyáron – például úgy, hogy joghurtos fagylaltokra kanalazzuk.

 eperlekvar_rozsabors.jpg

Rózsabors

Mivel imádjuk a borsokat, nyilvánvaló volt, hogy az eperből is készül egy borsos változat – bár csaltunk egy kicsit, mert a választásunk ezúttal a rózsaborsra esett, ami egyébként nem is valódi borsféle. :)

Kicsit édes, aromás íze van (emlékeztet a borókabogyóra, amiről éppen múlt héten írtunk facebookon is), de nincs benne az a csípősség, ami a valódi borsokra jellemző – éppen ezért megy kiválóan gyümölcsökhöz, desszertekhez is.

Mozsárban megtörtük a szemeket, mivel így bontakozik ki legjobban aromájuk, és ebben a formában tettük a gőzölgő lekvárhoz.

Ez a változat kiváló lesz, ha a kalács mellé valami izgalmasabb lekvárt társítanánk egy dőzsölő, nyári reggeli végén.

 

eperlekvar_guajillo_chili_kakao.jpg

Guajillo chili & kakaóbab

A chilis csokoládé melengető és tüzes világát is az eper mellé csempésztük egy másik üvegben.

Ehhez Guajillo chilit használtunk, ami egy enyhén-közepesen csípős chili - éppen ezért nem gyilkos módon, csak éppen kellemesen teszi tüzessé a lekvárt.

A csokoládés ízhez kakaóbabot reszeltünk mellé – néhol kicsit tört formában hagyva, hogy a textúrájában is megjelenek ezek a harapható darabok.

Csokis jellege miatt süteményekhez szuper lesz ez a változat, de ha ti is hagytok benne kisebb kakaóbab töreteket, akkor egy csokoládés pohárkrém egyik rétegeként is el tudjuk képzelni - már a gondolata is izgalmas annak, ahogy a lágy csokimousse és tüzes eperlekvár találkozása mellett néha rá-ráharap az ember egy kakaó-ízbombára.

eperlekvar_kardamom_gyomber_narancs.jpg

Karácsonyi álom 

Kardamom & Gyömbér & Narancshéj

Mint a cseresznye esetében, itt is csináltunk egy karácsonyi hangulatot idéző változatot, de az eperhez kicsit egzotikusabb fűszereket választottunk.

Felhasználtuk a kardamom különleges, édeskésen csípős, utóízében a citrom-kámfor-bergamot keverékére emlékeztető aromáját, a gyömbér üdítő, szintén citrusos jellegeket őrző csípősségét, és a narancshéj édes-keserű ízeit, hogy egy igazán különleges karácsonyi lekvárt készítsünk belőle.

Ezt, az ünnepi felhasználás mellett egyébként török desszertekhez is kiválóan lehet kanalazni, mivel azokban is gyakori vendég ez a három fűszer.

 

Ez tehát az idei 4 eperlekvár változat a Fűszerész házatáján, amiket előszeretettel ajánlunk kirpóbálásra nektek is. És végül természetesen itt vannak a címkék is, amiket csináltunk, hogy ti is egyszerűen megjelölhessétek, melyik üvegben milyen fűszeres lekvár-variáció rejtőzik. :)

Fűszeres befőzésre fel! 

eperlekvar_cimkek_nyomtatni.jpg

Fűszeres variációk cseresznyelekvárra

letölthető címkékkel

Mivel annyi cseresznye termett a fáinkon, hogy képtelenség lett volna mindet nyersen felfalni – persze azért elég tetemes mennyiséget így is sikerült -, ezért mi már el is indítottuk az idei befőző szezont.

Sokakat meg szokott lepni, hogy mi a cseresznyéből is készítünk lekvárt, de mivel mindig sok fa volt a kiterjedt családunk birtokában, ezért nekünk egészen természetes volt, hogy ezt is be lehet főzni – ráadásul nagyon finom is lesz.

Minden évben készül egy adag sima verzió, amit utána palacsintába, süteményekbe, vagy csak egyszerűen joghurtba keverve fogyasztunk, de emellett természetesen szoktunk játszani a fűszerekkel is egy kicsit, és pár üveget ilyen illatos variációval töltünk meg.

Idén négy különböző ízesítést csináltunk eddig, amiket meg is osztunk veletek, és azt is elmondjuk, hogy melyik miért és mihez lesz szuper.

Cseresznyelekvár

Lekvárfőzésre mindenkinek megvannak a bevált módszerei, kezdve a tökéletes cukor-gyümölcs aránytól, egészen a dunsztolás mikéntjéig. Ebbe nem is kívánunk beleszólni, mindenki úgy készítse a lekvárt, ahogyan szeretné – mi csak leírjuk a saját verziónkat, és a fűszerezéshez adunk néhány tippet.

Mi magunk nem szoktuk túlságosan bonyolítani ezt a dolgot, a cseresznye esetében csak kimagozzuk a gyümölcsöt, széles fenekű lábosba tesszük, és alacsony tűzön forraljuk, míg besűrűsödik. Ekkor szoktuk megkóstolni, ha kell, adunk hozzá kevés cukrot, de idén például olyan mézédes gyümölcsökkel áldott meg a természet, hogy erre sem volt szükség.

Amikor elérte a tökéletes sűrűséget, tökéletesen tiszta üvegekbe töltjük, fejre állítjuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

cseresznyelekvar_citromfu_kreati_vad_bazsalikom.jpg

Citromfű & Krétai vad bazsalikom

A beköszöntő nyárra tekintettel első körben egy frissítő, citromfüves-bazsalikomos változatot készítettünk.

A citromfű könnyed, citrusos illata miatt sós és édes ételekhez egyaránt bátran felhasználható. Éppen ezért tökéletesen passzol a cseresznye édes ízeihez, és könnyedebbé is teszi azokat.

A krétai vad bazsalikom, sima társához hasonlóan, szintén frissítő hatással van a szervezetre – szagolva és elfogyasztva is egyaránt. Mi krétai vad testvérét használtuk, mert ennek egy kissé aromásabb és karakteresebb jellege van, és szerettük volna, ha ez a lekvárban is rendesen visszaköszön.

Már alig várjuk, hogy ezt egy egyszerű joghurt-, vagy vaníliafagylaltra kanalazva elfogyasszuk.
 cseresznyelekvar_madagaszkari_vadbors.jpg

Madagaszkári vadbors

A borsokról éppen a hétvégén beszéltünk a rádióban és a tévében is, de nem győzzük istentíteni őket, hiszen ha túllépünk az egyszerű feketeborson (ami egyébként önmagában is zseniális), akkor rájöhetünk, hogy minden bors egészen sajátos ízvilággal rendelkezik, és érdemes erre építve társítani őket az ételeinkhez.

A cseresznye mellé a madagaszkári vadborsot választottuk, ami egyébként is jól illik a gyümölcsös ragukhoz, hiszen virágos-földes aromáival és enyhe csípősségével pikáns jelleget kölcsönöz nekik.

Ez a variáció így egyaránt használható édességek készítéséhez, de vadhúsok, nyári grillkolbászok mellé is pikáns kísérő lesz.

 
cseresznyelekvar_rozsa_hibiszkusz_malyva.jpg

Virágos kert

Rózsa & Hibiszkusz & Mályva

Szerettünk volna egy lágy, virágos verziót is készíteni, ezért fogtunk egy kevés rózsabimbót, hibiszkuszt és mályvát, kevés vízzel leforráztuk őket, majd 5 perc múlva leszűrtük, és az illatos levet a készülő cseresznyelekvárhoz adtuk.

A rózsa különleges, meleg illata nagyon jól áll minden piros bogyós gyümölcsnek, és kicsit fenséges hangulatot is kölcsönöz nekik, miközben a hibiszkusz kissé savanykás ízei kiválóan ellensúlyozzák a bódító illatok töménységét. A mályva szintén enyhén savas, ráadásul immunerősítő és gyomorproblémákat enyhítő hatással bír, ezért ez is került a lekvárba.

A vasárnap reggeli pirítósunkra nagyon jó lesz, de biztosan kerül fagylalt és brownie mellé is ez a változat.

 
csersznyelekvar_karacsony_fahej_szegfuszeg_szerecsendio.jpg

Karácsonyi hangulatban

Fahéj & Szegfűszeg & Szegfűbors & Szerecsendió & Szerecsendió virág

Lekvárt persze nem csak nyárra készítünk – főleg nem nyárra, hiszen ilyenkor itt vannak az érett, friss gyümölcsök -, ezért minden évben kreálunk egy olyan változatot, ami a karácsonyi hangulatot idézi az ünnep jellegzetes fűszereivel.

Ezúttal is a legjobbakat állítottuk az ügy szolgálatába – egy kevés fahéjat az édesen fanyar ízért, szegfűszeget és szegfűborsot a csípősségért, és szerecsendiót és szerecsendió virágot az illatos aromákért.

Arra készüljetek fel, hogy nem számít, hogy kint 30 fok tombol, amikor ezt a variációt főzitek, valószínű, hogy teljesen úrrá lesz rajtatok a karácsonyi hangulat. Éppen ezért ne is lepődjetek meg azon, ha este a kanapén ülve találjátok magatokat, kezetekben egy bögre forró itallal, miközben a Reszkessetek betörőket, vagy az Igazából szerelmet nézitek. ;)

 

Ezek tehát a mi fűszeres tippjeink cseresznyelekvárra, és plusz meglepetésként csatoljuk a címkék letölthető változatát is, hogy ha elkészítitek, akkor legyen mivel megjelölni őket.

cseresznyelekvar_cimkek.jpg

Milyen fűszerekkel dobjuk fel a spárgát?

A spárga a tavasz egyik hercegnője, amit nem csak azért szeretünk, mert finom és tápanyagokban gazdag, hanem azért, is, mert fantasztikusan jól néz ki. :)

A friss spárgával a legjobb, amit tehettek, az az, hogy kevés olívaolajjal és sóval összeforgatva bedobjátok a sütőbe 200°C-ra, és hagyjátok aranyló barnára sülni. Így jönnek ki legjobban a spárgára jellemző, kicsit édeskés-kesernyés aromák, amik gyakorlatilag instant tavaszt varázsolnak a szánkba, még egy esősebb napon is.

Viszont a kellemesen lágy ízei miatt a spárga nagyon jól fűszerezhető is – csak vigyázzunk vele, hogy ne ízesítsük túl, mert az már elfedi ezeket a friss zamatokat.

 mdsc_1175.jpg

Akkor mivel fűszerezzük?

Az attól függ, hogyan készítjük el a spárgát.

A magas hőfokon sütés (pl. grillezés) során megpörzsölődő rügyeknek saját füstös, ízanyaga van, amit nem érdemes túl erős fűszerekkel elnyomni. Ilyenkor javasoljuk a fenti só & olívaolaj kombinációt, amit esetleg egy kevés chilivel tehetünk még izgalmasabbá.

Főzés és párolás során azonban nincsenek ilyen pirult részek, így a teljes tisztaságában megjelenő spárga ízt már bátrabban társíthatjuk más fűszerekkel is.

mdsc_4982.jpg

A spárga legjobb fűszerei

Metélőhagyma

A természetnél nincs jobb kerítőnő, hiszen a szintén tavasszal beérő újhagyma kiváló társa a friss spárgának. Vajon párolva ráadásul egy idő alatt is készülnek el, és ha egy kevés citromlével is megcsöpögtetjük, akkor egy igazán friss, tavaszi, langyos salátát készíthetünk belőle, ami szuperül megy egy natúr hús mellé – vagy csak úgy magában.

Citromfű

Azt sokan tudjátok, hogy a spárga édes-kesernyés ízéhez kiválóan illik a citrusok üdesége. Ezt a friss jelleget azonban nem csak citrom és lime levével, hanem citromfű hozzáadásával is el lehet érni. Használhatjátok akár frissen is – például a spárga főzőlevébe szórva -, de a szárított verzió is kiváló lesz, ha például egy joghurtos mártogatósba keveritek a spárga mellé.

Tárkony

Ez a fűszer is remekül ad egy kis frissességet és mélységet a spárgás ételek mellé. Mivel mind a spárga, mind a tárkony nagyon passzol a tojásos ételekhez, ezért szerintünk a legjobb, amit tehettek, ha némi sült spárgával indítjátok a napot, amit tárkonnyal gazdagon megszórt, lágyra főtt tojásba tunkolva fogyasztotok el.

Tahiti vanília

Ahogy korábban írtuk, a tahiti vanília nagyon jól illik sós ételek mellé, hiszen nincs meg benne az az édes jelleg, amit a hétköznapokban használt vaníliában megismertünk, ellenben pikáns jelleget kölcsönöz a zöldséges fogásoknak – így a spárgának is.

Kakaóbab

Ugyan azzal indítottunk, hogy a sült spárgához nem érdemes sok fűszert használni, de ebben az esetben kivételt kell tennünk, hiszen a kakaóbabot pont ilyen elkészítés mellett ajánljuk hozzá. Nem kell félni tőle, hogy édes lesz, hiszen a kakaó önmagában egy kesernyés, telt ízű fűszer, ami ilyen formában egyáltalán nem fog emlékeztetni az italként ismert formájára. 
Ha sütés előtt egy kevés kakaót a spárgákra reszelünk, azzal még tovább tudjuk mélyíteni a pörkölt aromákat - ha pedig még egy kevés chilit is adunk hozzá, akkor igazán pikáns, csípős fogás lesz belőle, ami önmagában, vagy köretként fogyasztva is jól vizsgázik.

Krétai vad fűszerkeverék

A spárga jól elvan az oregánóval, bazsalikommal, kakukkfűvel és rozmaringgal külön-külön is, de szerintünk a legjobb, ha ezek egyszerre jelennek meg az ételben, úgyhogy mi a krétai keveréket is előszeretettel használjuk hozzá. Ezt is használhatjátok sütőben sütésnél, de mártogatósokba is keverhetitek, hogy aztán abba tunkolva vegye át a spárga a fűszerek ízét.


mdsc_1180.jpg

Egy-két mártogatós tipp spárgához

Többször is említettük, hogy a spárgát jól lehet a mellé kínált szószokon keresztül is ízesíteni, aminek az az egyszerű oka, hogy a spárga rügyei nagyon szuper szósz-felvevő képességekkel rendelkeznek, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy felvegyék a szósz ízét, amibe mártogatjuk, vagy amivel meglocsoljuk.


Erre a legegyszerűbb megoldás az, ha valamilyen fűszervajat készítünk, melyet az elkészült, még meleg spárgákra szeletelünk, és hagyjuk, hogy ráolvadjon. Erre jó fűszer kombináció lehet:

Másik megoldás, ha joghurtba, tejfölbe keverünk néhány fűszert, és ebbe tunkoljuk utána a spárgarügyeket. Ilyen variációk például:

És persze más alapanyagok nedvességtartalmát kihasználva is készíthetünk olyan szószokat, melybe utána megmeríthetjük, vagy salátaként elkészítve beleforgathatjuk a spárgáinkat. Nálunk ezek váltak be:

Fűszeres variációk egy témára - Panna cotta

Anyák napjára - vagy csak úgy, magunknak

Ahogy közeledik a nyár, egyre inkább vágyunk a friss desszertekre. Mivel azonban még közel sincs olyan meleg, hogy fagyival hűtsük le magunkat, ezért átmenetként panna cottát készítettünk - egyből 4 variációban -, amiből még anyukánknak is jut vasárnapra. ;) 

Levendulás panna cotta - levendulaszósszal

mdsc_2499.jpg

Hozzávalói:

A tejszínt a levendulával együtt alacsony lángon, lassan felforrósítottuk, majd levettük a tűzről és picit hagytuk hűlni, hogy az ízek összeérjenek - addig pedig a zselatinlapokat is beáztattuk hideg vízbe.
Kb. 30 perc múlva leszűrtük a tejszínt, újramelegítettük, feloldottuk benne a cukrot, majd hozzáadtuk a kinyomkodott zselatinlapokat is.

Formákba kanalaztuk, és betettük a hűtőbe egy éjszakára.

A szószt itt nagyon egyszerűen csináltuk: cukorszirupot készítettünk, amibe pár csepp citromlevet, illetve 1 evőkanál levendulavirágot is tettünk, és jól besűrítettük. A végén leszűrtük, és ezzel tálaltuk a desszertet.

 

Tonkababos panna cotta - karamell öntettel

mdsc_2536.jpg

Hozzávalói:

  • 6 dl tejszín
  • 4 lapzselatin
  • 80 g cukor
  • 1 db tonkabab

A zselatinlapokat is beáztattuk hideg vízbe.
A melegedő tejszínbe ezúttal egy tonkababot reszeltünk bele. Ezt nem kell leszűrni, úgyhogy amint felforrt, hozzáadtuk a cukrot és a kinyomkodott zselatinlapokat is.

Formákba kanalaztuk, és betettük a hűtőbe egy éjszakára.

A szószt itt cukor és víz keverékének hevítésével indítottuk, amit addig folytattuk, míg halvány karamelles színe nem lett, és ezt tettük a panna cotta mellé.

 

Kókuszos panna cotta - eperöntettel

mdsc_2518.jpg

Hozzávalói:

  • 3 dl tejszín
  • 3 dl kókusztej
  • 4 lapzselatin
  • 80 g cukor
  • 1 rúd vanília

A tejszín felét itt kiváltottuk sűrű kókusztejjel, és fűszerként még egy vaníliarúd kikapart magjait is hozzátettük - ahogy a klasszikus receptben is szerepel.
A zselatinlapokat ekkor is beáztattuk hideg vízbe, a tejszínes egyveleget felforraltuk, majd levéve a tűzről hozzákevertük a cukrot és a kinyomkodott zselatinlapokat.

Formákba kanalaztuk, és betettük a hűtőbe egy éjszakára.

A szósz alapja ezúttal a nyáron eltett eperlekvár volt, amit kevés vízzel, citromlével és cukorral tettünk hígabbá, majd leturmixoltuk, hogy teljesen sima állagú legyen, és a kész panna cották tetejére kanalaztuk.

 

Chai masalas panna cotta - karamell szósszal

mdsc_2549.jpg

Hozzávalói:

  • 6 dl tejszín
  • 4 lapzselatin
  • 80 g cukor
  • 1 ek chai masala

Itt chai masala fűszerkeveréket adtunk a tejszínhez, és ahogy a levendulás változat esetében is tettük, forrás után hagytuk kb. 30 percig hűlni, hogy az ízek összeérjenek - közben pedig a zselatinlapokat beáztattuk hideg vízbe.

A hűtés után leszűrtük a tejszínt, újramelegítettük, és a cukor és a kinyomkodott zselatinlapok hozzáadása után formákba kanalaztuk, és betettük a hűtőbe egy éjszakára.

A szószt megegyezik a tonkababos változatéval - itt is egy vilgáos karamellel öntöttük nyakon tálalás előtt a panna cottákat.

 

Ez tehát a mi 4 tippünk panna cottára, amik közül bevalljuk, nem igazán tudunk választani - talán csak a chai masalas verziót tudnánk kiemelni, mert az volt a legizgalmasabb ízvilágú számunkra.

Készítsétek el ti is valamelyiket - vagy ugyanilyen módon találjátok meg a számotokra legkedvesebb fűszerezést, és élvezzétek fűszerekkel az egyre melegedő időt. :) 

süti beállítások módosítása